2017. okt 16.

Leszámolás velem (Jurányi Ház, 2017)

írta: John Theatre
Leszámolás velem (Jurányi Ház, 2017)

2017. március 7-én mutatta be az Orlai Produkció Iroda a Jurányi Házban Édouard Louis önéletrajzi ihletésű regényéből készült monodrámát. A Leszámolás velem igazi jutalomjáték a főszerepet alakító Nagy Dániel Viktornak és jutalomelőadás a nézőknek.

158f8cba33fb59.jpg

A Leszámolás Eddyvel címet viselő regényben – amely nem sokkal az eredeti kiadást követően magyarul is megjelent – az akkor huszonegy éves Édouard meséli el kendőzetlenül gyermekkorának legfontosabb eseményeit. A fiú – aki születésétől fogva tisztában volt homoszexualitásával – egy olyan faluban született, ahol a férfi attól férfi, ha a kocsmában iszik és verekszik, egyszóval igazán tökös, az asszony dolga pedig az, hogy a férfiak kedvében járjon. Aki tehát kicsit is más, azt a közösség azonnal kikezdi. A fiatal Eddynek is szembe kellett néznie mindezzel: alkoholista, munkanélküli apja, tanulatlan, az életben mindig másokat hibáztató anyja, féltestvérei és iskolatársai egyaránt gúnyolták, megalázták, bántották.

158f8cb8870a46.jpg

A viszonylag rövid, alig 180 oldalas regényből Rába Roland és Zöldi Gergely készített közel 70 perces színpadi adaptációt. Az átdolgozás remekül megragadja a történet lényegét, annak minden fontosabb eleme visszaköszön, és a sztorivonal is nagyjából hűen követi az eredetit. (Apróbb eltérések természetesen vannak, de ezek abszolút nem zavaróak, sőt, még jót is tettek a darabnak.)

158f8cb8f419b4.jpg

Nagy Dániel Viktor prezentálásában ismerhetjük meg a fiatal francia fiú történetét – habár ebben az esetben talán kár is kiemelni a francia nemzetiséget, mert az adott probléma mindenhol aktuális probléma. Megvallom, korábban csak elvétve találkoztam a színész nevével, sem színpadon, sem filmben nem láttam még játszani, de ez után az alakítása után mindenképpen figyelemmel fogom kísérni a pályafutását. Olyan magasfokú elemi erővel játszott, mit játszott, élt a színpadon, amit sok színésztársa megirigyelhetne. Nehezen lehet úgy írni az alakításáról, hogy a leírás ne legyen túl részletekbe menő, de azt mindenképpen ki kell emelnem, hogy teljesen átlényegült. Egyszerre volt a huszonéves visszaemlékező, a tíz év körüli kisfiú és az összes többi szereplő. Az egyik pillanatban hangja és tekintete egy gyermeké volt, a másikban már részeg apja vagy sopánkodó anyja karakterébe bújt. De ugyanígy remekül hozza a néhol magáról megfeledkező, ám mégis szabadon mozgó, kissé nőies mozgású mesélőt, és a kényszeresen magára odafigyelő, tökös srác szerepét is.

158f8cbaaaec38.jpg

Ez az alakítás és a történet az előadás kezdete után pár perccel már magával ragadja a nézőt, egészen addig, amíg ő is teljesen eggyé válik a karakterrel. Számomra legalábbis az egyik legmegdöbbentőbb jelenet az volt, amikor Eddy apja és annak részeg barátai kinevetik a fiút. Ennél a résznél már én éreztem magam kellemetlenül, olyan volt, mintha engem aláztak volna meg.

158f8cb959fa29.jpg

A rendezésről, melyet Rába Roland követett el, is hasonlóképpen csak jót tudok mondani. Habár a történetet Eddy meséli el, az összes többi szereplőt láthatjuk papírfigurák formájában. Vannak egészen emberszerűek, de vannak absztraktabb, elvontabb figurák is, a jellemüknek megfelelően. A funkciójuk pedig mindvégig a helyén van, remek szimbólumok, és mondhatni az összes rendezői ötlet, amit ebből ki lehet hozni, maximálisan helyet kapott, de közben egyik sem vált túlzóvá, önismétlővé. A díszletért és a jelmezért Bánki Róza volt a felelős. Ők mindannyian egy olyan dolgot hoztak létre, amitől a színház igazán színházzá válik, és amelynek végeredménye, hogy bátran ki merem jelenteni, az utóbbi idők egyik legjobb előadására ültem be.

158f8cb9c8e526.jpg

Természetesen a várt katarzis sem marad el – és ez példának okáért az egyik változás a regénybeli befejezéshez képest, amelytől jobb lett az előadás –, ráadásul itt kapjuk meg az igazi mondanivalót. Miután főszereplőnk hangosan kimeri mondani és bevallja nekünk, és saját magának is, hogy „buzi” (a szót szándékosan használom, hiszen az előadás során egyszer sem hangzik el a „meleg” kifejezés , csak annak durvább változatai, persze, ennek is jelentősége van), pakolni kezd, feloltja a lámpát és kinyitja az ajtót: Tessék, lehet menni, én befejeztem, amit mondani akartam. Mintha csak ezt akarná üzenni nekünk „Eddy”: annak, hogy kijelenti, hogy férfiként a férfiakhoz vonzódik, nem szabadna jelentőséget tulajdonítani, mert ez is olyan természetes, mint ha azt mondta volna: "ma vettem két kiló húst a piacon". Csak az nem mindegy, milyen úton jutunk el eddig a felismerésig.

Edouard Louis Leszámolás Eddyvel című regénye alapján, Pataki Pál fordításának felhasználásával színpadra alkalmazta Rába Roland és Zöldi Gergely
Díszlet és jelmez: Bánki Róza
Rendező: Rába Roland

A bemutató időpontja: 2017. március 7. - Jurányi Ház

A cikk a 2017. október 13-án, 20 órakor kezdődő előadás alapján íródott!

A bejegyzésben található előadás-fotók az Orlai Produkció oldaláról származnak.

Szólj hozzá

2017 Nagy Dániel Viktor Rába Roland Orlai Produkció Próza Jurányi Ház Zöldi Gergely Monodráma Leszámolás velem Edouard Louis