2017. nov 08.

Meseautó (Madách Színház, 2016)

írta: John Theatre
Meseautó (Madách Színház, 2016)

A Poligamy és a Tanulmány a nőkről után a Madách Színház folytatta a sikeres tévéfilmek és/vagy retro zenékre írt „musical comedy”-k sorát, legutóbbi produkciójuk ebben a műfajban a magyar filmgyártás egyik igazi nagy klasszikusa, a Meseautó volt.

img_5339.jpg

A 2016-ban bemutatott musical történetének alapjául az 1934-es eredeti változat szolgált alapul. A sztori feltehetőleg mindenkinek ismerős, de azért címszavakban. Szűcs János, a bankigazgató a nők álma: sikeres, jóképű és piszkosul gazdag. Amit Szűcs nem rest kihasználni, ugyanakkor vágyik arra, hogy egy lány saját magáért, és ne a pénzéért szeresse. Mikor Kovács Verát felveszik a bankba, a lány nagy örömében tréfából betéved egy autószalonba, eljátszva a gazdag dámát. Itt találkozik össze a barátját meglátogató Szűcs Jánossal, akiről nem is sejti, hogy saját főnöke. A férfinek azonnal szemet szúr Vera, így meggyőzi legjobb barátját, Péterffy Tamást, az autószalon igazgatóját, hogy hitesse el a lánnyal, hogy nyert egy igazi luxusautót, amelynek – álnéven bemutatkozva - ő a sofőrje. Vera és János egyre több időt tölt együtt, ami persze szemet szúr Szűcs titkárnőjének, Annácskának, aki évek óta reménytelenül szerelmes a főnökébe. Annának és az őt feleségül venni szándékozó Halmos Aladárnak hála hamar elterjed, hogy Vera az igazgató szeretője, amit meghallva, az érintett azonnal találkozni akar Szűcs Jánossal, akit végül Tamás játszik. És a bonyodalmak még el sem kezdődtek.

img_4889.jpg

Megvallom, a Meseautó az egyik nagy kedvencem, így feltehetőleg elfogult is leszek a kritikámban. Még gyermekként láttam a 2000-ben készült verziót, aztán pedig sikerült a nagy klasszikust is megnéznem, ami persze fényévekkel megelőzi a remake-et. Éppen ezért kicsit féltem is megtekinteni ezt a darabot, ugyanakkor bíztam a Madách Színház csapatában, hogy nem fogok csalódni.

137.jpg

Előre leszögezem, összességében pozitív élményekkel távoztam a színházból, de ez leginkább a történetnek és a mára már klasszikusnak számító szállóigéknek köszönhető. Manapság divat mindenből musicalt írni, mert erre tolonganak az emberek, de a Meseautó pont az a sztori, ami önmagában is megállja a helyét, nem kell hozzá külön zene. A legtöbb zenei betét így tehát jóformán felesleges, bennem két szám hagyott nyomot valamennyire (az egyik Sári angyalos dala, a másik Vera szólója a II. felvonás végén), de önmagában a zene felejthető. Bolba Tamás zenéje nem rossz, könnyed és popos, hűen követi a musicalek szabályait, de egyik sem igazán fülbemászó, még annak ellenére sem, hogy a tapsrendnél az egyiket a biztonság kedvéért kétszer is eléneklik. A filmhez párosul egy a címadó dal, amit szintén mindenki ismer, és valószínűleg mindenki ezt dúdolva fog felállni a székből, ez azonban nem a musical alkotók érdeme.

172.jpg

De ezt leszámítva az egész működik, és habár kapunk egy-két nagyon idegesítő és elcsépelt poént, a humor 90 %-ban a helyén van. Szűcs János szerepében az estén Nagy Balázs volt látható (váltója Nagy Sándor), akit én eddig leginkább a tipikus szépfiú szerepekben láttam, pedig sokkal több lehetőség is van benne. Ebben a darabban a humoros oldalát is sikerült megmutatnia, jól állt neki a kezdetben egoista nőcsábász szerep. Kovács Verát Molnár Nikolett játszotta, sajnos a szerepe nem igényel túl nagy színészi kihívást (a naivát kell hoznia), ellenben a szólóival nagyon szépen, tisztán elénekelte, azt viszont sajnálom, hogy igazi érzelmeket csak a legutolsó dalába sikerült csempésznie. (Ez viszont nem a színésznő hibája, hanem az íróké, gyakorlatilag ez az egyetlen olyan dal, amibe mélyebb érzelmeket lehet vinni.)

img_4998.jpg

Az est csúcspontja – akár csak a filmeké – a Halmos Aladár-Kerekes Anna párosítás volt, és bár utóbbi szerepében Dobos Judit is nagy beleéléssel, élvezettel játszott, mégis Magyar Attila volt az, aki elvitte a hátán a showt. Mégis kissé hálátlan a feladat, ami neki jutott, hiszen olyan színészekkel kell felvennie a versenyt, mint Kabos Gyula és Bajor Imre, akiknek a játéka még élénken él a nézőkben. Magyar azonban mindvégig lubickolt Halmos szerepében, saját képére formálva azt egy, a korábbiaktól teljesen eltérő karaktert hozott, és az az energia, ami belőle áradt, elnyomott bennem minden olyan vágyat, hogy összehasonlítsam az elődeivel.

213.jpg

Simon Kornél (Péterffy Tamás), Szerednyey Béla (Kovács Sándor, Vera apja) és Trecskó Zsófia (Sári) hozza az ilyen típusú komédiák figuráit: tisztességgel helyt állnak, a helyzetkomikumokat jól kijátszák, és hasonlóan társaikhoz, élvezik, hogy ebben a darabban szerepelhetnek. (Bár az, hogy ennyire szájbarágósan állították be Vera barátnőjét angyalnak, aki segíti a szerelmeseket – hiszen a sláger is mondja: „Fenn az égben az angyalok vigyáznak ránk” – kicsit fáj.) Játékuk üdítő és mindig öröm őket színpadon látni, nem úgy a Vera kisöccsét, Pistikét alakító Berecz Kristóf Uwét, akinek karaktere roppant idegesítő, a második felvonásban ha már színre lépett, a karfát szorítottam. Az ő szerepe többnyire felesleges, de legalábbis túl sok, a történethez nem ad sokat, kvázi egy töltelékfigura, akit legtöbbször céltalanul hoznak be, hogy aztán minden mondatával felidegesítse a nézőt.

87.jpg

A szövegkönyvet Galambos Attila és Szente Vajk írta, utóbbi rendezte is a darabot. Alapvetően jól sikerült az adaptáció, a fentebb megfogalmazott kritikai észrevételekkel kiegészítve. Szente rendezőként megmutatta kreatív énjét, fiatalos szemléletmódja képes arra, hogy a gyermek- és a tinédzserközönséget is megragadja, de szerintem az idősebb korosztály sem fog fejcsóválva kimenni a színházból. A történetet meghagyták eredeti közegében, a ’30-as évekbeli Budapesten, ugyanakkor számos apró gesztussal modernizálták azt. Vékony jégen táncoltak, de sikerült megtalálni az arany középutat, vagyis minden korosztály igényét kielégítik.

100.jpg

Túri Erzsébet díszlete színes, vidám, épp mint a darab. A háttérben végig látjuk Budapest nevezetességeit, a Lánc-hídtól kezdve, a Parlamenten át a Budai Várig, ugyanakkor könnyedén fordulunk át a bankból az autószalonba, Kovács Sándor cukorkaboltjából Szűcs lakására, vagy éppen az országútról Lillafüredre. Kovács Yvette Alida felelős a jelmezért, amely hű a korszakhoz, mégis magán viseli a modern divat stílusjegyeit. Túri Lajos koreográfiája is jól illeszkedik a darab hangulatához: musicalhez méltóan látványos, bár mint mondtam, ennek a darabnak nem elsődleges érdeme a zene.

img_4851.jpg

A Meseautó ezen adaptációja nem több egy egyszerű, könnyed kikapcsolódásnál, de látszólag nem is akar több lenni. Szente Vajk és csapata nem akart nagyot markolni, ennek megfelelő a színészi játék, a zene, a rendezés és a látvány. Egy biztos, aki három óra erejéig kikapcsolódásra vágyik, annak érdemes ellátogatni a Madách Színház darabjára.

Vadnay László és dr. Vitéz Miklós Meseautó című filmforgatókönyve alapján írta Galambos Attila és Szente Vajk
Zeneszerző: Bolba Tamás
Díszlet: Túri Erzsébet

Jelmez: Kovács Yvette Alida
Koreográfus: Túri Lajos
Rendező: Szente Vajk

A bemutató időpontja: 2016. november 18. - Madách Színház

A cikk a 2017. november 2-án, 19 órakor kezdődő előadás alapján íródott!

A bejegyzésben található előadás-fotók a Madách Színház oldaláról származnak.

Szólj hozzá

2017 Madách Színház Molnár Nikolett Musical Bolba Tamás Simon Kornél Szerednyey Béla Dobos Judit Szente Vajk Magyar Attila Meseautó Galambos Attila Trecskó Zsófia Nagy Balázs Kovács Yvette Alida Túri Erzsébet Túri Lajos Péter Berecz Kristóf Uwe