2018. okt 23.

Megyek utánad (FÜGE-Orlai Produkciós Iroda-Maszk Egyesület, ALTERRA, 2018)

írta: John Theatre
Megyek utánad (FÜGE-Orlai Produkciós Iroda-Maszk Egyesület, ALTERRA, 2018)

Szeptember végén, Szegeden, a régi Zsinagóga épületében mutatkozott be először hazánkban a Grecsó Krisztián regényéből készült Megyek utánad Bíró Bence átiratában. Az előadás nagy sikerére való tekintettel októberben újra láthatta a közönség a kamaradarabot.

42846825_2099186726779313_7592392883764723712_n.jpg

Grecsó Krisztián a hazai irodalom egyik kiemelkedő alakja, neve nem ismeretlen a színházba járók előtt sem. Cigányok című drámáját hat évadon keresztül játszotta a Katona József Színház, valamint hozzá köthető a Vígszínház nagysikerű A Pál utcai fiúk zenés játékának a szövegkönyve is. 2014-ben megjelent regényéből azonban nem saját maga, hanem Bíró Bence készített színpadi változatot, akit leginkább a Távoli dal vagy a Mi és Ők fordítójaként tarthatunk számon.
42953233_2099185476779438_3832576876463783936_n.jpg

A FÜGE, a MASZK Egyesület és az Orlai Produkciós Iroda együttműködésében bemutatott Megyek utánad a szerző által a „szerelmi leltár” címkét kapta, hiszen „hogyan is lehetne jobban elmesélni egy ember életét, mint a szerelmi történetén keresztül”. Így van ezzel főhősünk is, aki egy könyvtárban dolgozik, itt ismerkedik meg Julival, akinek titokban kihoz pár olvasótermi kötetet. Este, a találkozásnál pedig elmeséli élete történetét, szerelmi leltárt tart: az első szerelemtől kezdve, további csalódásokon át egészen egy félresikerült házasságig (pontosabban válásig) követjük nyomon egy fiatalember felnövés-történetét. Jön Lili, Gréta, Eszter, Petra, Sára - de melyik volt az igazi szerelem? Egyáltalán létezik igazi szerelem?
43048898_2099182723446380_1228800425537306624_n.jpg

Többek között erre a kérdésre is keresi a választ a darab, ez is elhangzik, pontosabban úgy, hogy az ember csak élete legvégén tudja biztonsággal megmondani, hogy melyik volt számára az igazi, a mindent elsöprő. Hősünk, Daru számára azonban mintha nem létezne a nagy Ő: vonzódásának legelső személye (barátnőnek talán túlzás lenne nevezni) egy másik fiút választ, csak mert annak szőrösebb a lába, a következő vidékre költözik. Van, aki öngyilkos lesz, és van akit, a családja, a szokások bélyegeznek meg. Főiskolán, bulik mámorában Daru szeretői státuszba lép, majd végül visszatalál Grétához, a diákszerelemhez, akivel házasságot köt, de itt is félresiklik valami.
42839917_2099185066779479_396929371278934016_n.jpg

A történet alapját adó érvelést (miszerint a szerelmi történeteken keresztül lehet legjobban megismerni egy ember élettörténetét) erősen lehetne vitatni, azonban mint lehetséges opciót mégis számon tarthatjuk. Mert valóban, ebből a megközelítésből is kapunk egyfajta képet Daruról, és mivel legtöbbször az érzelmek mozgatják, a különböző életkorokban és –helyzetekben újabb és újabb oldalát ismerjük meg. Ugyanakkor, mintha Daru saját maga sem lenne képes megtalálni az igazit, hiszen szemmel láthatóan mindig olyan lányba szeret bele, aki végül így vagy úgy, akarva-akaratlanul de megsebzi őt. (Persze, a szerelem már csak ilyen, ha elmúlik, legtöbbször fájdalmas nyomot hagy maga után.) Így tehát nem csak felnövés-történetet kapunk, hanem pontos látleletet arról, hogy milyen is ma, a XXI. században a párkeresés. Mert hiába veszi kezdetét a történet évtizedekkel ezelőtt, mégis, mintha semmi nem változott volna. Az idősebbeknek nosztalgia, a fiataloknak (vagy azoknak, akik még mindig keresik az igazit) tükörkép ez a darab.
42889895_2099186026779383_4277182652471050240_n.jpg

A Bíró Bence által írt szövegkönyv annak ellenére, hogy a történet tucatnyi szereplőt felsorakoztat, mindössze három színésszel operál. Az ifjú (iskolás/főiskolás) Daru az egyetlen fix pontja az előadásnak (őt Baki Dániel alakítja, fiatal kora ellenére meggyőző hitelességgel, szinte a szemünk láttára változik át félénk kiskamaszból a szerelmet továbbra is kétségbeejtően kereső főiskolássá). A darab elején és végén már a felnőtt Darut látjuk, ez ad keretet az előadásnak. Itt már a Katona József Színházból, valamint jó néhány filmből és tévésorozatból ismert Mészáros Béla bújik a főhős bőrébe, ezen kívül ő viszi az összes férfi szerepet.
42808495_2099184710112848_8501869448691449856_n.jpg

Tudatos döntés lehetett ez a rendező, Dékány Barnabás részéről, hiszen mindazok, akik kapcsolatba kerülnek velünk (az apa, az iskolatárs, a legjobb barát, az apósjelölt, stb.), formálnak minket, alakítanak rajtunk. Így tulajdonképpen azok a férfiak, akik hatással voltak az ifjúkori Darura, mind megjelennek a felnőtt „változatban” is. Dramaturgiai szempontból kiemelkedő, hogy néhol a fiatal és a felnőtt főhős „találkozik” egymással, egyszerre vannak színen, így a jelen és a múlt (vagy éppenséggel fordítva: a jelen és a jövő) egybefonódik.

42824078_2099184793446173_760112140836143104_n.jpg

Hasonlóan jó ötlet, hogy a női szerepeket a fiatal és roppant tehetséges Kurta Niké alakítja. Ahogyan az előadás elején el is hangzik, a felnőtt Daru minden nőben az első „igazit” keresi, őket látja, így tulajdonképpen adja is magát, hogy ezeket a szerelmeket egyazon színésznő játssza. Kurta nőalakjai élesen elkülönülnek egymástól, szerepeivel színes palettát fest tehetségéről a nézők előtt, hiteles kamaszként, lázadó tiniként és felnőtt nőként is.

42874312_2099186310112688_2410478359688511488_n.jpg

Dékány Barnabás rendezésében jól megfér egymás mellett a lírai és a humoros vonulat. A helyszín-változások és a jelmezek csak jelképesek, egy kopott kanapé a díszlet állandó eleme. A néhol fájdalmas, néhol keserédes hangulatot rendszerint feldobja a karikatúra, a helyenként groteszk helyzetkomikum (az egyik legemlékezetesebb, amikor Daru és barátja, János befüvezett állapotban próbálják megfejteni, hogy tulajdonképpen ki kinek a szeretője a szerelmi hatszögükben).

42833642_2099183313446321_6205760776695709696_n.jpg

Így válik a Megyek utánad egy szórakoztató, ugyanakkor sokatmondó kamaradarabbá, amely egyaránt teret ad az irodalomnak, a rutinos és viszonylag kezdő színészeknek a kiteljesedésére, és közben képes arra, hogy másfél óráig teljes mértékben kikapcsolja a nézőt. Remélhetőleg folytatódik majd a szegedi előadás-sorozat, és bízzunk abban, hogy a fővárosban is bemutatkozhat majd a darab. A létjogosultsága megvan rá.

Az előadás a MASZK Egyesület (Szeged), az Orlai Produkciós Iroda és a FÜGE együttműködésében jött létre.

Grecsó Krisztián regényét színpadra alkalmazta: Bíró Bence
Látvány: Ottlik Júlia
Rendező: Dékány Barnabás

A bemutató időpontja: 2018. szeptember 28. – Régi Zsinagóga - ALTERRA (Szeged)

A cikk a 2018. október 16-án 19 óra 30 perckor kezdődő előadás alapján íródott.

A bejegyzésben található előadás-fotók a Régi Zsinagóga - ALTERRA facebook oldaláról származnak. (fotós: Révész Róbert)

Szólj hozzá

2018 Orlai Produkció FÜGE Próza Mészáros Béla Grecsó Krisztián MASZK Egyesület Baki Dániel Kurta Niké Bíró Bence Dékány Barnabás ALTERRA