2018. okt 25.

A beszélő köntös (Kecskeméti Katona József Színház, 2018)

írta: John Theatre
A beszélő köntös (Kecskeméti Katona József Színház, 2018)

A város megalapításának 650. évfordulóját egy igazán különleges musical-ősbemutatóval ünnepelte meg a Kecskeméti Katona József Színház. Mikszáth Kálmán regényéből Szente Vajk, Galambos Attila és Juhász Levente készített zenés színpadi adaptációt. A beszélő köntös musical verziója a Facebook-generáció nyelvén szólal meg, ugyanakkor tiszteletben tartja az eredeti mű szellemiségét.

42926906_2093480700715012_4861194674540380160_n.jpg

A kecskemétiek számára feltehetőleg mindig is kedves marad Mikszáth Kálmán kisregénye, A beszélő köntös, hiszen a történet központi helyszíne (ha úgy tetszik, főszereplője) szeretett városuk. Kecskemét szabad városként a törökök, kurucok, labancok kénye-kedve szerinti fosztogatásának van kitéve, így az újonnan megválasztott főbíró, Lestyák Mihály kiötli, hogy nekik bizony kell egy török bég, aki az uralma alatt tartja őket, ezáltal megvédve a lakosságot a kizsákmányolástól. A budai pasa azonban bég helyett egy varázserejű kaftánt ad ajándékba, amely képes arra, hogy megfelelő védelmet nyújtson. Egészen addig, amíg az öreg Lestyák szabó dicsvágytól hajtva el nem határozza, hogy elkészíti a köntös pontos másolatát.

42863277_2093480804048335_6983780530269454336_n.jpg

Mikszáth Kálmán 1889-ben megjelent műve igazi mesés kalandregény, amely némi gúnnyal, iróniával, mégis nagy szeretettel állít emléket Kecskemét városának. A humoros fordulatokat sem nélkülöző történet filmen és színpadon is többször megelevenedett már, most végre musical formájában is láthatóvá válik. A szövegkönyv adaptációját Szente Vajk és Galambos Attila végezte, nekik köszönhetjük többek között a Csoportterápia, a Poligamy vagy a Meseautó című musical-comedyket.

42959077_2093481064048309_3043738040141873152_n.jpg

A musical története abszolút hűen követi a kisregény cselekményét, nem vesz el, de nem is ad sokat hozzá. A nyelvezetről ez már nem mondható el: helyenként ugyan megtartják, sőt Mikszáth szavait használják, ugyanakkor igyekeznek megszólítani a mai fiatalokat is. Így fordulhat elő, hogy amikor Lestyák és a kecskeméti küldöttség levelet küld az otthonmaradottaknak, rövid vita alakul ki közöttük arról, hogy a végére odaírják-e, hogy LOL, illetve, hogy milyen szmájli kerüljön az aláírás mellé. Ez a frissesség a dalszövegekben is megmutatkozik, kapunk utalást a facebookra és a tinderre, meg úgy általánosságban mindenre, amivel be lehet csalogatni a színházba a mai tinédzsereket. Mielőtt azonban bárki szentségtörést kiáltana, meg kell jegyezni, hogy mindez remekül működik: a modern nyelvhasználat csak előnyére válik az előadásnak, ezáltal kortalanná válik a történet. Mert lássuk be: hiába a félig-meddig történelmi vonatkozás, a sztori önmagában egy minden korosztálynak szóló mese, a megfelelő mondanivalóval, amely bármilyen formában képes átjönni. Ahogyan a szerzőpárostól már megszokhattuk, most igyekszenek kihasználni a magyar nyelv adta lehetőségeket, így a szójátékok, fárasztó faviccek nem maradnak el. (Ki hogy viszonyul ehhez, én speciel szeretem őket, a „LE STYÁK MIHÁLLYAL” táblafelirat konkrétan ütött.)

43122197_2095228697206879_1342149912468389888_n.jpg

A zenét a fiatal és igen tehetséges Juhász Levente szerezte, akinek nevét célszerű lesz megjegyezni, hiszen nagy jövő előtt állhat. A musicalben kiemelt szerepet kapnak a kórusdalok, ezek különösen jól sikerültek, de a szólók között is nem egy fülbemászó akad. Legnagyobb sajnálatomra Lestyák Mihály és Cinna nem kapott igazi szerelmi duettet, és ez kiváltképp azért fájó, mert az első találkozásuk aláfestő zenéje remek alapanyag lehetett volna minderre. Ugyanilyen sajnálatos, hogy viszonylag kevés nagyszólót kapunk (példának okáért a főszereplőére egészen a darab végéig várnunk kell), még akkor is, ha a történet dramaturgiája csak helyenként engedi ezt meg.

42943158_2093481360714946_1288135909832654848_n.jpg

Szente Vajk nem csak az átdolgozásért, hanem a rendezésért is felelős volt. Ez utóbbiban továbbra is visszaköszönnek azok a stílusjegyek, amelyek a legtöbb Szente-darabra jellemzőek, ugyanakkor meglepően sok új ötletet is kapunk (ilyen például Máté Péter Elmegyek című számának beemelése vagy éppenséggel Tinódi Lantos Sebestyén Summáját írom-átdolgozása – bár ez a kettő lehet pont szövegírói minőségében készült). Akármi is legyen ennek az oka (számára új társulattal dolgozott, kisebb színpad, kisebb költségvetés), igen csak jót tett a musicalnek. Az előadás ugyanúgy megtartja a klasszikus-modern kombót, ahogyan a szövegkönyv és a zene is, mind látványvilágában (Kovács Yvette Alida XXI. századi kiegészítőkkel feldobott korhű jelmezei, valamint Rákay Tamás könnyen mozgatható, frappáns díszletelemei), mind rendezésben. Érezhető azonban, hogy nem jutott elég idő arra, hogy mindent kidolgozzanak, így a párbeszédek dinamikája helyenként nagyon lassú, ahogy a prózai tömegjelenetek is többször szétestek. Ellenben amire nem lehet panasz, az Túri Lajos Péter koreográfiája (és természetesen a szereplők és a kórus/tánckar lelkes előadása), amely abszolút megállná a helyét bármelyik fővárosi nagyszabású musical-produkcióban.

42985471_2093480957381653_8053207557109448704_n.jpg

A Kecskeméti Katona József Színház alapvetően prózai előadásokra van berendezkedve, évadonként csupán 2-3 zenés művet visznek színre. Ennek megfelelően főként prózai színészek tűnnek fel az énekes szerepekben, és bár érezhetően nem hozzák azt a színvonalat, amelyet a tanult és képzett musicalénekesek, mégis tisztességgel helyt állnak a színpadon. Orth Péter tipikus szépfiú, aki már csak alkatnál fogva predesztinálva van a főszereplői státuszra, de bizonyítja, hogy nem csak helyes arcának, hanem tehetségének is köszönheti a szerepet. Az ifjabbik Lestyákként szép karakterívet mutat be, egyaránt meggyőző az eleinte gyerekes, semmit komolyan venni nem tudó szabólegényből ad hoc módon váló főbíró, majd a körülmények hatására felelős felnőttként gondolkodó és cselekvő férfi szerepében.

42858945_2093482064048209_3035682511150645248_n.jpg

Bánovits Vivianne Cinnája eszes és talpraesett, a szerelemtől azonban idővel elvakul és naivvá válik. Ugyanilyen elvakult, ám sokkal inkább a dicsvágytól a Dunai Tamás által megformált idősebb Lestyák, aki igazán a második felvonásban jut fontosabb szerephez, alakítása mindennek ellenére maradandóvá válik. Szerepe nem nélkülözi sem a humort, sem a drámaiságot, ráadásul az egyik legjobb dal neki jut osztályrészéül.

42933454_2093480950714987_1685483138479816704_n.jpg

Különösen élettel teli és állandóan jókedvre derítő Csombor Teréz Imecs Györgynéje, Nagyhegyesi Zoltán Fekete Pálja, valamint Aradi Imre játéka (utóbbi több szerepben is feltűnik). A további szereplők közül kiemelendő még a város szenátorait alakító Sirkó Lászó, Pál Attila és Kiss Zoltán, akik más-más eszközökkel, de végső soron ugyanolyan éllel figurázzák ki a vezetőség azon tagjait, akiknek igazából „minden mindegy” és voltaképpen keveset értenek ahhoz, ami a munkájuk lenne.

42867057_2093480727381676_7053662762026663936_n.jpg

Musical-ősbemutatóról lévén szó, A beszélő köntös premierje különösen nagy öröm a hazai (zenés) színházi életben. Sajnos a vidéki színházi lét magában rejti, hogy bármekkora sikere is lesz az előadásnak, 2-3 évadnál tovább nem tartják repertoáron, így a részemről ajánlom a darab minél előbbi megtekintését. Aztán pedig csak reménykedhetünk abban, hogy idővel valamelyik budapesti színház is műsorára tűzi.

Zene: Juhász Levente
Mikszáth Kálmán regényéből írta: Galambos Attila és Szente Vajk
Díszlettervező: Rákay Tamás
Jelmeztervező: Kovács Yvette Alida
Koreográfus: Túri Lajos Péter
Rendező: Szente Vajk

A bemutató időpontja: 2018. október 2. (díszbemutató), október 5. (ősbemutató, Kecskeméti Katona József Színház)

A cikk a 2018. október 17-én 19 órakor kezdődő előadás alapján íródott.

A bejegyzésben található fotók a Kecskeméti Katona József Színház facebook oldaláról származnak!

Szólj hozzá

2018 Kecskeméti Katona József Színház Mikszáth Kálmán Musical Dunai Tamás Orth Péter Szente Vajk Galambos Attila Sirkó László Kiss Zoltán Pál Attila Aradi Imre Csombor Teréz Juhász Levente Váry Károly A beszélő köntös Túri Lajos Péter