Augusztus 31-én 100. alkalommal lesz látható a Spirit Színházban a Szabó Magda azonos című regénye alapján készült Az ajtó.

Szabó Magda, Kossuth-díjas írónő mitológiai személyiséggé növesztett sepregető öregasszonyának története igazi világsiker, mintegy 34 nyelvre fordították le, 2012-ben pedig Szabó István készített belőle filmet, Helen Mirren főszereplésével. A történet főhőse, Molnár Anna, a neves írónő és professzor férje Budára költözik. Ahhoz, hogy mindketten hivatásuknak élhessenek, szükségük van egy megbízható házvezetőnőre. A szomszédok és ismerősök a szemközti ház lakóját, egy kemény, dolgos, köztiszteletnek örvendő, ám egyben rettegett hírű asszonyt, Szeredás Emerencet ajánlják. Emerenc a vastag, bezárt ajtó mögött él. Molnár Anna előtt feltárul az ajtó, mely mögött Emerenc védi magányát és tehetetlen nyomorúságát. A két asszony ismerkedéséről, bátortalan közeledéséről, egymásra utaltságáról és fokozatosan szeretetté alakuló kapcsolatáról szól a mű, melyre mindvégig rányomja bélyegét a közelmúlt történelme és az emberi méltóság tisztelete…

A Spirit Színházban évek óta nagy sikerrel futó előadásban Emerencet Hegyi Barbara, Molnár Annát Nagyváradi Erzsébet, a Professzort Perjés János, Sutut Nagy Enikő alakítja. A Czeizel Gábor rendezte darab augusztusban négy alkalommal lesz látható a teátrumban: 28-án, 29-én, 30-án és 31-én 19 órai kezdettel. 

Öt nagyszabású premier, ősbemutató, visszatérő közönségkedvencek, régóta futó sikerelőadások - a Budapesti Operettszínház megtartotta évadbejelentő sajtótájékoztatóját.

Exkluzív online előadásra készül a Budapesti Operettszínház:  Cári Tibor és Dolhai Attila Szétszakítottak című musicalje négy részben, június 4-én, 5-én, 6-án és 7-én 16 óra 30 perces kezdettel lesz látható a színház Facebook-oldalán.

„A keserédes, groteszk, másutt vicces történet egy család életén keresztül ábrázolja a nemzeti tragédiát. Az előadás nem lamentáció, inkább felütés.” – mondta el Kiss-B. Atilla a fekete-fehér filmről, amelynek különlegessége, hogy megvalósítását minden résztvevő művész otthonról oldotta meg. Dolhai Attilának – aki a szövegkönyv és a dalszövegek szerzője is – Pintér Tamás történész-levéltáros, a Károli Gáspár Református Egyetem BTK Történelemtudományi Doktori Iskola doktorandusza, valamint Danku István, a Gödöllői Református Líceum Gimnázium tanára és vegyeskarának karnagya volt segítségére a történelmi helyszínek és események pontos meghatározásában, a darab alapját pedig Dér Zoltán kordokumentumként szolgáló önéletrajza képezi. A kétfelvonásos zenés játék komponistája pedig Cári Tibor (a Ruben Brant, a gyűjtő zeneszerzője).

A történet az első világháború végét és az azt követő időszakot öleli fel. Középpontjában egy három fiút nevelő temesvári értelmiségi család élete áll. Dér Zoltán és családja sorsát egy kerettörténetbe ágyazva ismerhetjük meg. A mű elején és végén látjuk Zoltán és Ibolya fiát, Dér Tamás történészt, kutatót. Édesanyja, Ibolya, felesketi, hogy megtalálja testvérének sírját és emléket állít neki. A történet végén pedig a történész Dér Tamás egy rendhagyó történelemórát tart a Sacra-zonában diákjainak, akik megpróbálnak értelmet adni az elesett katonák áldozatának és a megcsonkított országnak. 

„Trianon tragikus hatása generációkon át mind a mai napig érezhető. E sokkoló történelmi esemény feldolgozatlan trauma a magyarság számára. Sok adatot, történelmi helyszínt ismerünk. És a számok és adatok bár sokkolóak, de szárazak és távoliak. Mi az, ami segíthet az egyes embernek a mélyebb megismerésben, feldolgozásban? Feltevésem szerint, ha többet tudnánk a hétköznapi ember életéről, talán mélyebben megélhetnénk érzéseiket, döntéseiket.” – nyilatkozta Dolhai Attila, akinek hitvallása: „Gyógyírunk és feladatunk az emlékezés! Míg emlékezünk, a békét őrizzük.”

A musicalben feltűnik többek között Janza Kata, Gubik Petra, Szabó P. Szilveszter, Homonnay Zsolt, Mészáros Árpád Zsolt, Dolhai Attila, Sándor Péter, Földes Tamás, Bálint Ádám, Csuha Lajos, Jantyik Csaba, Melis Gábor, Imre Roland, Pesák Ádám, Nagy Enikő, a Madách Színház művésze, valamint Kővári Samu, Pintér Janka és Mészáros Bendegúz.

Kiemelt kép: Dolhai Attila (forrás: szinhaz.org)

Márciusban mutatták be a Kálmán Imre Teátrumban a Boris Vian életét feldolgozó Tajtékos dalok című előadást, amely sanzonokkal idézte meg az éppen 100 éve született francia író munkásságát. 

Februárban két egyfelvonásost, egy mono-operát és egy táncjátékot mutattak be a Budapesti Operettszínház Raktárszínházában. Bár a két előadás között a zene az egyetlen összekötő kapocs, mindkét produkció fontos mérföldkő a teátrum életében.

Erdős Attila 2017-ben végzett a Zeneakadémián, az idei évadtól kezdve a Budapesti Operettszínház több előadásában is feltűnt, habár korábban is látható volt már a Nagymező utcai teátrumban (Kékszakáll, A sevillai borbély). Nyáron, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, szeptemberben pedig kőszínházban debütált Bóniként a Csárdáskirálynőben, novemberben a János vitéz című daljátékban, kettős szerepben, Bagóként és Strázsamesterként mutatkozott be. Az év elején a színház egyik nagy klasszikusának, a Mágnás Miskának a címszerepébe állhatott be, hamarosan pedig a felújításra kerülő Viktóriában tapsolhatunk neki. Attilával a Kálmán Imre Teátrum büféjében találkoztunk, opera- és operettszerepekről beszélgettünk, valamint arról, mennyire kell színészként is helytállnia egy operaénekesnek a színpadon.

Tracy Letts, az Augusztus Oklahomában Pulitzer-díjas szerzőjének egy új darabját mutatja be a Centrál Színház. A nevem Mary Page Marlowe egy asszony életét  villantja fel 11 képben. Titok nyomában járunk. Vajon összeáll a kép, megértjük, mi történt vele és miért? A fiatalkori jeleneteket Borbély Alexandra, az idősebbeket Básti Juli játssza. A további szerepekben többek között olyan nagyszerű művészeket láthat a közönség, mint Sztarenki Dóra, Stohl András és Scherer Péter. A darab hazai ősbemutatója Puskás Tamás rendezésében március 8-án, Nőnapon lesz.

Magyarországon először került bemutatásra az Anne Frank naplója címő mono-opera, valamint A képfaragó című táncelőadás. A szombati bemutatón Kiss-B. Atilla, a teátrum főigazgatója üdvözölte Őexcellenciáját, Yacov Hadas-Handelsmant, Izrael budapesti nagykövetét, aki ünnepélyes szavakkal köszöntötte az alkotókat és a nézőket. 

Március 9-én, hétfőn, 18 órai kezdettel két észt drámát tekinthetnek meg felolvasószínházi előadásként az érdeklődők a József Attila Színház Gaál Erzsébet Stúdiójában. 

Nem mindennapi operabemutatóval készül idei évadára a Szegedi Szabadtéri. Händel vígoperai jellegű, fordulatokban gazdag művében, az Agrippinában többek között Mester Viktória, Ludovik Kendi, Hanczár György és Gyüdi Eszter is főszerepet kapott. Sőt, kommentátor szerepben a népszerű újságíró, Vitray Tamás is színpadra lép.